Az Európai Unió AAL programjának nemzetközi találkozóját idén rendezték meg először. A bécsi konferencia célja az volt, hogy tájékoztassa a hallgatóságot az AAL eddigi eredményeiről, a nyertes és futó projektekről, továbbá lehetőséget nyújtson a program főbb elvárásainak és céljainak részletes megismeréséhez, illetve a projektben érintett szervezetekkel való kapcsolatépítéshez. Emellett a résztvevők megismerhették a következő program, az AAL Call3 célterületeit is.

A társadalom idősödésének jelensége és hatása

Európa népessége rohamosan öregszik. Ez a folyamat komplex gazdasági-társadalmi kihívást fog teremteni a jövőben, amely kihívásra egyik válasz az ICT lehet. A modern info-kommunikációs technológiáknak egyre inkább elő kell tudni segíteni az időskorú népesség életvitelét, egészségének és önállóságának fenntartását, ami nem csupán gazdasági érdek, hanem emberi kötelességünk is.

Az idősek népességen belüli arányának növekedése olyan betegségek relatív növekedését fogja magával hozni, amelyek kezelésében, enyhítésében, megkönnyítésében az ICT jelentős szerepre tehet szert. Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re a fejlett világ 50%-a fog krónikus betegségben szenvedni, a dementia betegek száma pedig már a következő 20 évben a duplájára fog növekedni.

E folyamat tükrében egyre nagyobb szerep jut a majd a prevenciónak, szűrésnek és korai diagnosztizálásnak az egészség megőrzése érdekében. A modern ICT eszközök és megoldások sokrétű választ fognak adni e kihívásokra.

A várható teljesen új technológiák mellett már ma is számos olyan életvitelt segítő megoldás létezik, amely továbbfejlődésére lehet számítani a jövőben. Például az otthoni életvitelt segítő néhány legújabb technológiai megoldás napjainkból az:

• esés érzékelés,
• lakáson belüli mozgás elősegítése robotok által,
• gyógyszerszedés monitoring (megfelelő időben megfelelő gyógyszer, riasztás rossz gyógyszer beszedésénél),
• mozgás monitoring,
• alvás-felügyelet (mikor, milyen jól, mennyit),
• séta tempó és mozgás minta megfigyelés (kognitív problémák indikátora),
• kognitív gyakorlatok és játékok.

A társadalom változó összetétele és a felhasználók igénye mind hardver, mint szoftver oldalon jelentős kihívásokat támaszt már a következő évekre az életvitelt segítő technológiák terén. Az életvitelt segítő hardver eszközökkel szemben támasztott kihívások például:

• rutinszerűen használt készülékekbe legyenek beágyazva,
• akkumulátor élettartama,
• szenzorok költsége.

Az életvitelt segítő szoftverekkel szemben támasztott kihívások többek közt:

• új algoritmusok fejlesztése, hogy a felhasználóról (pl. viselkedés) teljes képet lehessen alkotni,
• célzott automata üzenetgenerálás,
• beágyazni a klinikai protokollokat,
• a téves riasztások észlelése,
• nagy számosságú és többféle szenzor adatainak együttes kezelése,
• felhasználó-centrikus design az időskorúak számára,
• személyes adatok biztonsága,
• szociális összeköttetések javítása,
• releváns és időszerű információtovábbítás az egészségügyi szakemberek felé.

Bemutatott AAL Call 1 projektek

Az AAL Fórum keretében a program első kiírásában támogatást elnyert, megkezdett projekteket is bemutattak. Az alábbiakban e projektek rövid ismertetése olvasható.

• REMOTE:
  A projekt célja a krónikus betegségben szenvedő időskorúak önálló életvitelének és szociális ellátásának elősegítése a távegészségügy szoftver architektúráinak fejlesztése révén. Az otthoni audiovizuális és szenzoros monitorozás a vitális paraméterek, aktivitás, viselkedés és pillanatnyi egészségi állapot mérésével és az adatok automatizált elemzésével lehetővé fogja tenni a kockázati tényezők és kritikus helyzetek korai felismerését.
• IS-ACTIVE:
  A projekt célja hasonlóképpen a krónikus beteg időskorúak számára monitoring rendszer fejlesztése. Személyre-szabott megoldásokat kívánnak kialakítani, amelyek a mindennapi tevékenységek ellátását segítik és ösztönzik, intelligens szenzor hálózatokkal monitorozzák a felhasználót otthonában és felhasználóbarát interfészeken keresztül adnak hasznos visszajelzéseket. Elsődleges célcsoport a krónikus obstruktív légúti betegségben szenvedők köre.
• HAPPY AGEING:
  A rossz látás és nem megfelelő táplálkozás, valamint dehidrált állapot problémájára fejlesztenek megoldást e projektben. A rendszer három modulból fog felépülni: életviteli monitoring a főbb tevékenységek nyomon követéséhez, navigáció elősegítése és személyes asszisztens megoldás. A jelenleg piacon elérhető egyedi megoldásokból kíván egy komplex rendszert létrehozni.
• CARE:
  Az időskorúak biztonságos otthoni életvitelét fogja támogatni a fejlesztés, amely az optikai nyomkövetés (mozgás, elesés) és automatikus riasztás rendszerét ülteti e környezetbe. Cél, hogy az optikai szenzorok és a kinyert adatok valósidejű feldolgozása megbízható és adatbiztonságot is garantáló rendszerbe foglalva napi 24 órában támogassák az otthoni élet biztonságát.
• PAMAP:
  A projekt tárgya az idősödő emberek fizikai tevékenységének mobil rendszerrel megvalósított monitorozása számos apró szenzor igénybevételével. A testen elhelyezett szenzorok segítségével fogják az izommozgásokat megfigyelni, s ez alapján elemezni fogják a tényleges és megcélzott aktivitás szintjét, valamint ezen információt meg fogják osztani a rokonokkal, barátokkal, orvossal. A projekt újfajta szenzorok fejlesztését is célul tűzte ki (pl. cipőbe ágyazott szenzor). Az adatok begyűjtése és továbbítása mobil platformon keresztül fog történni, az eredmények megtekintése és ezzel kapcsolatos konzultáció pedig akár a tv készüléken keresztül is lehetséges lesz.
• DOMEO:
  A projekt azt fogja megvizsgálni, hogy a jelenleg létező robottechnológiát miként lehet felhasználni az időskorúak életvitelének megsegítésében. A verbális és vizuális interakciót támogató, valamint a járást és vitális paraméterek monitorozását segítő robotok felhasználási lehetőségeit fogják valós környezetben tesztelni. E projektben 3 magyar partner is közreműködik.
• RGS:
  A modern technológiák a rehabilitációban is egyre többrétű segítséget fognak nyújtani. E projektben olyan virtuális valóság alapú játékrendszer fejlesztésén dolgoznak a kutatók, amely az agyvérzésen átesett időskorúak mozgás rehabilitációt fogja elősegíteni virtuális végtagokkal bemutatott gyakorlatok keretében.
• HELP:
  A Parkinsonos betegek otthoni életvitelének elősegítését célozza a projekt, hogy a betegek mindennapjait élhetőbbé tegye. Egy komplex rendszert integrál, amely elősegíti a betegek folyamatos monitorozását és kezelését. Egy nem-invazív gyógyszeradagoló eszközt, vészhelyzet kezelését szolgáló gyógyszerpumpát, a személyes állapot és környezet információinak monitorozását szenzorokkal (pl. mozgás, vérnyomás, gyógyszerszedés), valamint telekommunikációs és szolgáltatási infrastruktúrát integrál, hogy a releváns információk folyamatos áramlása megvalósuljon a felhasználó, automatizált rendszer és a távoli felügyeletet ellátó szakemberek között.
• ALADDIN:
  A projekt célja az időskorú dementia betegek és ápolóik számára egy olyan integrált megoldás kialakítása a legújabb technológiák igénybevételével, amely segíti a dementia kezelését a következők révén: vitális adatok monitorozása (vérnyomás, EKG, mozgás, alvás), ebből kinyert adatok begyűjtése és elemzése, s ezek alapján döntéshozatal elősegítése a szakellátók számára. A betegek számára pedig kognitív stimulációs megoldásokat is be fognak építeni a rendszerbe.
• HMFM:
  A “Hear Me Feel Me” projekt célcsoportja a gyengén látók és látássérültek köre, számukra dolgoz ki olyan szolgáltatásokat, amelyek segítik a gyógyszerszedést, a gyógyszerekkel kapcsolatos információk megismerését, továbbá az egészség és diéta monitorozását. A szolgáltatások mobil eszközökön és NFC-n fognak alapulni. A látássérült egyének az NFC taggel ellátott tárgyakról NFC leolvasóval rendelkező mobiltelefonjuk révén különféle információkat tudhatnak meg, amelyeket a telefon felolvas számukra (pl. mi a leolvasott gyógyszer, ezt mikor kell bevenni stb.).
• CAPMOUSE:
  A Cap Mouse technológia fejlesztése és integrálása mobil eszközökbe lehetővé fogja tenni, hogy különféle eszközök és alkalmazások irányítását valósítsák meg a mozgásproblémákkal rendelkező időskorúak a nyelvük segítségével. A felhasznált headset külső szenzorai nyomon követik a nyelv mozgását a szájban és a különféle mozdulatokat paranccsá alakítják át (pl. klikkelés a monitoron), ezáltal helyettesítve a klaviatúrát és egyéb vezérlő eszközöket.
• H@H:
  A krónikus szívbetegségben szenvedő betegeken kíván segíteni a Health@Home projekt azáltal, hogy megalapozza folyamatos monitorozásukat. A fejlesztendő hordozható szenzorok révén a kardiovaszkuláris és légzési paraméterek folyamatos mérése lehetővé válik, az egészségügyi szakemberek pedig nyomon követhetik a betegek állapotváltozását és gyorsan reagálhatnak a veszélyes helyzetekre. A távmonitorozással kinyert adatokat a kórházi információs rendszerekbe integrálják, s automatikus riasztó szolgáltatásokat is kialakítanak a rosszullét jelzésére.
• AGNES:
  A projekt felhasználó-szenzitív otthoni rendszerek és hálózatra kapcsolt környezetek kialakítását célozza az időskorúak életvitelének támogatása érdekében. A személyre-szabott ellátás a különféle állapotok, helyzetek és tevékenységek érzékelése, kommunikálása és értelmezése, valamint az erre való reakció révén fogja az enyhe értelmi zavarral vagy dementiával rendelkező időskorúak önálló életvitelét elősegíteni. A célcsoport számára szociális közösségek felállítását és a kognitív képességek gyakorlását is elő fogja segíteni felhasználóbarát interfészek igénybevételével, s a hozzátartozókat folyamatosan tájékoztatni fogja az időskorú egészségi állapotáról és szükségleteiről.

AAL Call 3 kiírás tartalma

A rendezvény keretében lehetőség nyílt arra, hogy a következő pályázati felhívás témakörébe is egy első betekintést nyerhessen a hallgatóság annak ellenére is, hogy ez kiírásra 2009 decembere előtt nem kerül. A rendelkezésre bocsátott információk lehetővé teszik, hogy az MMKlaszter tagjai a következő felhívásra más pályázóknál előbb kezdhessenek el készülni.

A következő AAL pályázati felhívás címe: “Információs megoldások, melyek elősegítik az időskorúak függetlenségét és aktív részvételét az önellátó társadalomban“.

“Önellátó társadalom” alatt az AAL koordinátorok az alábbiakat értik:

• A polgárok függetlenek és aktívak, képesek a saját életükkel kapcsolatos aktív döntéshozatalra;
• A digitalizált szolgáltatások széles körben elérhetőek, s a média új formái jelennek meg;
• A különféle terek és helyek egyre szorosabban összekapcsolódnak, összeolvadnak (otthon, munkahely, nyilvános helyek, üzletek stb.).
• A technológia mindent átható, az élet minden területét befolyásolja.

Az aktív részvétel pedig az alábbiakat követeli meg:

• Képesség az információkhoz való hozzáféréshez, a megfelelő technológiákba vetett bizalom és képesség az igénybevételüket illetően;
• Az időskorúak képességeit és adott esetben (pl. betegségből eredő) szűkösebb lehetőségeit figyelembe vevő, ennek megfelelő technológiák rendelkezésre állása.

A pályázatok a fenti szempontrendszereket kell, hogy érvényesítsék, ezen elemek kombinációját kell előállítaniuk olyan alkalmazási területeken, mint például: egészség és betegségek önálló menedzsmentje, szellemi képességek megőrzését szolgáló megoldások, különféle (nyilvános vagy magán) szolgáltatásokban igénybevételének elősegítése, a mozgásképesség fenntartása vagy elősegítése, utazás lehetővé tétele, biztonság garantálása.

A projekteknek nagy hangsúlyt kell majd fektetniük a végfelhasználók bevonására és az európai léptékű üzleti hasznosítás megalapozására. A végfelhasználók mindennapi élethelyzeteinek elemzéséből kiindulva célszerű már a projektkoncepciókat is kialakítani.

A pályázattak kapcsolatosan tervezett időzítés:

• Kiírás: 2009. december 1.
• Beadási határidő: 2010. március 11.
• Eredmények kihirdetése: 2010. június

AAL Call 4 kiírás tervei

A rendezvényen az AAL program koordinátorai ismertették tervüket az AAL negyedik felhívásával kapcsolatosan is. E pályázati felhívás tématerülete egyelőre nem végleges, azonban egy előzetes terv már létezik. A felhívás várható címe ennek tükrében: “ICT alapú megoldások az időskorúak mobilitásának támogatásához”

Az idősödés gyakran az érzékelés, kognitív és pszichológiai teljesítőképesség csökkenésével jár. E folyamat sokszor oda vezet, hogy a mozgásban, mobilitásban egyre több akadály kerül az idős emberek elé (akár pl. nem megfelelő közlekedési infrastruktúra vagy a tájékozódási képesség romlása). A pályázati felhívás három témakör tekintetében kíván erre megoldást nyújtani a megfelelő projekteket támogatásával:

• Orientáció és navigáció(a közösségi értelemben vett mobilitás elősegítése, hogy a felhasználó képes legyen eljutni “A” pontból “B”-be).
• Alapvető mobilitás(képes legyen az időskorú a saját környezetében, otthonában megfelelően mozogni).
• Otthoni edzés(a fizikai, testi mozgásképesség megőrzését, fejlesztését szolgáló, ICT alapú gyakorlatok és megoldások).

Az AAL koordinátorai jelenleg még nyitottak arra, hogy egyéb tématerületre írják ki a negyedik felhívást. Az AAL Fórum hallgatóságából két témajavaslat hangzott el:

• Időskorúak munkaképességének megtartása modern info-kommunikációs technológiák segítségével annak érdekében, hogy tovább tudjanak dolgozni.
• Az kiírás célozhatná az időskorúak helyett elsődlegesen az őket ellátók körét (család, nővér, orvos) – hogyan segíthetnének jobban az időseknek ICT eszközök igénybevételével.

Üzleti modellek és felhasználók bevonása az AAL projektekben

A rendezvény keretében egyes nyertes, már megkezdett AAL projektek kapcsán, illetve korábbi projekttapasztalatokat felhasználva, két témakörben nyújtottak útmutatást a jövő nemzetközi, életvitelt támogató info-kommunikációs projektjeihez: a megfelelő üzleti modellek felállításának és a végfelhasználók bevonásának jelentőségéről tájékoztatták a hallgatóságot jelenleg futó AAL és már lezárult, egyéb programból támogatott projektek koordinátorai.

Üzleti modellek

Gondolatébresztő idézet, amelyet mindenkinek célszerű fejben tartania: “Ha nem tudod, milyen irányba mész, akkor bármilyen úton oda fogsz jutni.” (Lewis Carol)

Az előadások során egy konkrét üzleti modellt mutattak be, amelyet egy életviteli technológiát fejlesztő FP7-es projektnél – PERSONA FP7 IP projekt – alkalmaznak. A 9 pilléres modell lényege, hogy az üzleti előkészítést és piacelemzést egy önálló projektcég látja el. A célpiaci elemzésnél e modell a fogyasztók általános igényein túl a piacon elérhető konkurens vagy korábbi megoldások fogyasztók/felhasználók által érzékelt hiányosságaiból, gyengeségeiből táplálkozik. A fogyasztói elemzés eredményeként a tervezett termék/szolgáltatás aspektusaira egy “vonzerő” mátrix készül, amelyhez a rendelkezésre álló erőforrások és technológiai lehetőségek párosíthatók.

Felhasználók és ötletek bevonása

Ahhoz, hogy egy K+F projekt olyan eredményt hozzon, amely valós igények kielégítésével sikerre vezet, elengedhetetlen a végfelhasználók minden érintett csoportjának bevonása a projektbe. Egy AAL projekt esetében ez nemcsak az időskorú lakosságot jelenti, hanem az idősek ellátásában, segítésében résztvevő rokonságot, professzionális ellátó személyzetet is, akiknek a véleményét a projekt minden fázisában (koncepció-alkotás, design, K+F stb.) figyelembe kell venni. Emellett fontos az egyes fázisokban a hatóságok, politikai irányvonalak, designerek és gyártók igényeit, útmutatásait is beépíteni.

Ha a fejlesztői munka nyitott hálózatok keretében valós meg, amely hálózaton belül azonban fókuszált kutató csoportok működnek, úgy biztosítva van egy oldalról a kívülről jövő jó ötletek és hozzáadott értéket képező kezdeményezések becsatornázása, másoldalról a projekt keretében előirányzott technológia/termék/szolgáltatás fókuszált fejlesztése is megvalósul.

Kapcsolódó linkek:

• Az AAL Forum előadásai itt érhetők el.